Tolvaj kód jellemzők

Mark Russinovich harmadik regényében a nemzetek közötti küzdelemben harcoló, mondhatni politikai kiberterroristák (A nulladik nap, 2012), illetve globális kiberháború (A trójai faló, 2012) világából átlép a köztörvényes bűnözők terepére. Jeff Aikent ezúttal a New York-i tőzsde kéri fel szakértőnek, mert bizonyos jelek alapján arra következtetnek, hogy a rendszer a közhiedelem ellenére támadható. Jeff nemcsak bebizonyítja, hogy lyukas a rendszer, hanem azt is felfedezi, hogy ezt néhány belső alkalmazott is kihasználja. Ezt követően fizikai és internetes támadások érik. Hogy tisztázza magát, Jeffnek meg kell keresnie a lopások elkövetőit. Ez nemcsak azért fontos, hogy igazolja ártatlanságát, hanem azért is, hogy megakadályozza több milliárd dollár virtuális elrablását ami akár a világméretű pénzügyi rendszer összeomlását is okozhatja. Jeff ezúttal sem csak a számítógép előtt ülve harcol: társa, egy volt CIA-ügynök kemény fegyveres harcba keveredik az egyik So Paulo-i bandával, amelyet cheféje számítógépes rablóbandává fejleszt. A jól megszervezett támadás, amely a sok kicsi sokra megy elve alapján hatalmas hasznot hozott volna az elkövetőknek részben a mohóság, részben alkalmatlan ember bevonása, de nagyobb részt Jeff és az őt távolról segítő Daryl akit a korábbi regényekből ismerünk informatikai zsenialitása révén hiúsul meg. A virtuális és valóságos csatározások leírása mellett új szempont is megjelenik az eddigiekben hősei és ellenfelei egyaránt morális indítékok szerint viselkedtek, még ha ezek a morálok más és más alapon álltak. Most a gazemberek tudatos bűnözők, de az ellenük folyó harcnak is vannak erkölcsi árnyékai. Mark bevezeti az olvasót a tőzsde, főleg az elektronikus részvénykereskedelem rejtelmeibe, egy olyan világba, amelyről mostanában sok hír jelenik meg, de a hétköznapi olvasó számára ismeretlen terület.