Torna felé vezet egy út... jellemzők

A történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjeként számon tartott Torna hosszú évszázadokon át többnek számított egy közigazgatási egységnél. Noha néprajzi felfedezése sokáig váratott magára, gazdag történelmi múltja és szellemi öröksége révén mindig is része volt annak a nagyobb kultúrkörnek, amely földrajzi értelemben Felföld vagy Felvidék néven rögzült, lévén félúton Rozsnyó és Kassa, Miskolc és a szepességi városok között. A Tornai-karsztvidék folklórját övező ismeretlenség a tájegység népzenei hagyományaira is érvényesnek tűnt, Bár Vargyas Lajos nagy hatású áji gyűjtése már az 1940-es évek elején felhívta a figyelmet e vidék gazdag népzenei örökségére.
A most közölt 146 ballada a másfél évtizeddel ezelőtti folklórgyűjtések részeként a műfaj minden főbb csoportját megjeleníti, a régi stílusúaktól a ponyvaballadákig, az új stílusúaktól a betyárballadákig és rabénekekig.