Változó közigazgatás jellemzők

A 21. század elején a közigazgatás növekvő társadalmi szerepe, jelentősége vitat­hatatlan tény. A piac mindenhatóságába vetett hit már a múlté, az állami, a magán, és a civil szektor szoros együttműködésére, kooperációjára van szükség ahhoz, hogy a gazdasági, társadalmi, szociális, kulturális jólét kívánatos szintje megvalósuljon. Kérdés ugyanakkor, hogy milyen állam az, amely a jog uralmának megőrzése mellett képes a kor szükségleteit megfelelően szolgálni. Nem véletlen tehát, hogy Európában és a tengerentúlon egyaránt az egyes országok változó intenzitással, elkötelezettséggel keresik azokat a megoldásokat melyek révén központi, területi és helyi szerveiket hatékonyabbá, takarékosabbá és nem utolsó sorban társadalmilag elfogadottabbakká tudják tenni. A közigazgatás a folyamatos változás, átalakulás korát éli. A kihívás a gazdasággal, politikával, kultúrával, a szélesebb társadalmi környezettel való relatív egyensúly meg­találása, a közösségi célok megvalósulásának elősegítése. Hol vannak már azok az idők, amikor az államigazgatás az egyik legstabilabb (statikus) alrendszerként inkább a fejlődés ellensúlya, mint sem annak motorja volt. Napjainkban bármely szegmensét is helyezzük a vizsgálódás középpontjába minden mozgásban van. Új teóriák hatnak a kormányzati szervek felépítésre és működésére, a területi és helyi igazgatás is keresi azokat a meg­oldásokat melyek révén az autonómia, a képviselet teljesebbé, a szolgáltatási gyakorlat pedig hatékonnyá és színvonalasabbá tehető.