VONAGLÓ FALVAK

Révész Béla emlékezete az Adyhoz fűződő barátsága, s Adyról szóló könyvei által maradt fenn. Révész saját jogán is megérdemli az utókor figyelmét, hiszen kora meghatározó kulturális életének irányítója, a Népszava kulturális rovatának szerkesztője volt (1906-1925), s írói teljesítménye is figyelemre méltó. Naturalista és expresszionista stíluselemekből építkező nyelve a magyar avantgárd kútfője, belőle ágazik ki Kassák Lajos és Szabó Dezső útja is. A Vonagló falvak a magyar társadalom súlyos, napjainkban is aktuális problémáját, a megélhetés szorítása miatti „Amerikába kitántorgás”-t ábrázolja. A hagyományos epikai struktúrákkal is szakító, lírai megközelítésű próza a férfiak nélkül maradt faluközösség életét követi, impulzív erővel érzékítve meg a gazdasági, a szexuális nyomort és kiszolgáltatottságot. A közvetlenül az első világháború előtt rögzített világ azokat a félfeudális viszonyokat mutatja meg, amelyek később a forradalmakba, s az ismert zsákutcákba sodorták a magyar társadalm