ISTENI SAKKJÁTSZMA - VISSZAVÁGÓ

Hátszöveg:Elérkezett az idő. Bebújt a máglyától néhány lépésnyire álló sátorba. Halkan dobolni kezdett. Tudta, az egyre erősödő hangok odavonzzák a falubelieket. Hamarosan beszédfoszlányok szűrődtek át a doboláson. Kikukucskált a sátor lapjai között. Sokan voltak odakinn. Az olajméŹcses féltve őrzött lángjába tartott egy pálcát, majd megérintette vele a földet. Szinte láthatatlan sistergés indult el a fűszálak között. A varázsló velőtrázó vijjogással perdült ki a sátrából, széttárta karŹjait. Abban a pillanatban láng lobbant a lába előtt, füst szállt fel. Majd jobbról-balról tüzek villantak, megkerülve a máglyát, mögötte egyeŹsültek. Az utolsó, legnagyobb villanástól lángra kapott a máglya felső, keskeny része. – Hamarosan megérkezik az istenség! – kiáltotta a sámán. – Ott! – mutatott a napra, és lekuporodva püfölni kezdte a térdei közé szoŹrított dobot. Az emberek riadtan bámultak az égre, de a barátságos kékségben aranyló gömbön kívül nem láttak mást. Aztán a nap fénye…Fülszöveg:Ötle