Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Antológia-sorozatunk második kötetében a két világháború közti magyar novellisztika közkedvelt nagyjaitól és igen-igen méltatlanul feledni hagyott szerzőitől válogattunk. Egymás mellett szerepelnek például Gelléri Andor Endre és Kádár Erzsébet, Krúdy Gyula és Földi Mihály, Tamási Áron és Bohuniczky Szefi remeklései. Miért épp az 1938-as évet tekintettem a magyar novella szempontjából egy korszak végének - kérdi a szerkesztő, az új magyar irodalomtörténész-nemzedék kiemelkedő tagja, az új Móricz-monográfia szerzője, Szilágyi Zsófia. - A Nyugat egészen 1941-ig működött még, a huszadik század első felének novellisztikáját meghatározó Móricz Zsigmond csak 1942. szeptemberében halt meg ( ), az 1938-ban kihirdetett zsidótörvények azonban a napilapokra és a könyvpiacra is végzetes csapást mértek. Hosszú-hosszú évtizedekre, mondhatnám azt is, hogy örökre eltűnt az a színes hírlapi világ, amely a század első évtizedeinél nehezebb körülmények között ugyan, de meg tudta teremteni a közeget a
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
20. SZÁZADI MAGYAR NOVELLÁK... ár és hasonló termékek
Antológia-sorozatunk második kötetében a két világháború közti magyar novellisztika közkedvelt nagyjaitól és igen-igen méltatlanul feledni hagyott szerzőitől válogattunk. Egymás mellett szerepelnek például Gelléri Andor Endre és Kádár Erzsébet, Krúdy Gyula és Földi Mihály, Tamási Áron és Bohuniczky Szefi remeklései. Miért épp az 1938-as évet tekintettem a magyar novella szempontjából egy korszak végének - kérdi a szerkesztő, az új magyar irodalomtörténész-nemzedék kiemelkedő tagja, az új Móricz-monográfia szerzője, Szilágyi Zsófia. - A Nyugat egészen 1941-ig működött még, a huszadik század első felének novellisztikáját meghatározó Móricz Zsigmond csak 1942. szeptemberében halt meg ( ), az 1938-ban kihirdetett zsidótörvények azonban a napilapokra és a könyvpiacra is végzetes csapást mértek. Hosszú-hosszú évtizedekre, mondhatnám azt is, hogy örökre eltűnt az a színes hírlapi világ, amely a század első évtizedeinél nehezebb körülmények között ugyan, de meg tudta teremteni a közeget a