A félperifériától a centrum felé

"Mint már sokszor leírták, a 20. században a Mediterráneum, benne az Ibériai-félsziget országai nem tartoztak azok közé a hatalmak közé, amelyek meghatározó szerepet játszottak a világ sorsának alakításában. Némi fenntartással ez még Olaszországra is vonatkoztatható.
Jelentőségüket mégsem mérhetjük ezzel, ha nem akarjuk velük együtt a kelet-közép-európai országok történelmi szerepét is aláértékelni. A valóság ugyanis az, hogy a Földközi-tenger medencéje, éppúgy, mint a mi térségünk, nem egyszer máig ható világrengető események színtere volt, amelyekbe akarva-akaratlanul a régió népei is belekeveredtek, vállalt vagy rájuk osztott szerepekben. Az itt zajló események és fejlemények pedig (világháborús harcok, gazdasági válságok, forradalmak és ellenforradalmak, polgárháborúk, intervenciók, ellenállási mozgalmak, szellemi áramlások) a nálunknál nagyobb hatalmak döntéshozóit is nehéz helyzetbe hozták.
A Mediterráneum, országai többségének világhatalmi visszaszorulása dacára, az utóbbi évszázadokban is nem csupán tárgya, hanem többféle értelemben alanya is volt korunk történetének. Az itt történtekről napjainkig folyó történészviták, különösen kerek évfordulók alkalmával, gyakran sok évtized múltán, átcsapnak még a napisajtó és a szakfolyóiratok ingerküszöbén is, szakszerűen adatolt vagy dühös polémiákra adva alkalmat.
Ez a könyv nem kíván végszó lenni ezekhez a vitákhoz, csupán hozzászólás, több évtizedes kutatói tevékenység summázata alapján." (a Szerző)