Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Jelen kötet Szalma Anna-Mária 2011-ben megvédett doktori disszertációjának kiadásra előkészített változata, melyben a szerző arra vállalkozik, hogy három családi fényképarchívum segítségével végigkövesse a fotónak a mindennapi életbe való beépülését. A mintegy kétezer fotó az utóbbi egy évszázadot, két-három generáció életidejét, egy falu, egy kis- és egy nagyváros világát jeleníti meg. Kezdetben a készülék lencséje és a fotográfus tekintélyt parancsoló hatalom képviselőjeként vett részt az (ünnepi) élet szervezésében, majd egyre inkább a mindennapok kontextusába épült be. A fénykép mint médium és mint tárgy, a fényképezés mint cselekvés segítségével az egyén kapcsolatot tart elődeivel, megjeleníti saját életútját, üzenetet fo(r)galmaz magáról, környezetéről, életvilágáról, társadalmi kapcsolatairól, időben és térben távoli életvilágokról szerez tudomást. A szerző módszeres és következetes antropológiai megközelítéssel beszél a fényképezőgéppel és a fényképpel kapcsolatos kulturális és individuális gesztusokról és attitűdökről, a fényképek történetéről és a rajtuk visszatükröződő világról.
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
A fénykép a mindennapi életben - Fényképkorpuszok antropológiai elemzése jellemzők
Jelen kötet Szalma Anna-Mária 2011-ben megvédett doktori disszertációjának kiadásra előkészített változata, melyben a szerző arra vállalkozik, hogy három családi fényképarchívum segítségével végigkövesse a fotónak a mindennapi életbe való beépülését. A mintegy kétezer fotó az utóbbi egy évszázadot, két-három generáció életidejét, egy falu, egy kis- és egy nagyváros világát jeleníti meg. Kezdetben a készülék lencséje és a fotográfus tekintélyt parancsoló hatalom képviselőjeként vett részt az (ünnepi) élet szervezésében, majd egyre inkább a mindennapok kontextusába épült be. A fénykép mint médium és mint tárgy, a fényképezés mint cselekvés segítségével az egyén kapcsolatot tart elődeivel, megjeleníti saját életútját, üzenetet fo(r)galmaz magáról, környezetéről, életvilágáról, társadalmi kapcsolatairól, időben és térben távoli életvilágokról szerez tudomást. A szerző módszeres és következetes antropológiai megközelítéssel beszél a fényképezőgéppel és a fényképpel kapcsolatos kulturális és individuális gesztusokról és attitűdökről, a fényképek történetéről és a rajtuk visszatükröződő világról.