A földi élet keletkezésének hipotézisei ma jellemzők

"A szerves élet Föld-i keletkezésére vonatkozó filozófiai nézeteket végső soron két nagy csoportra lehet osztani. Ez a redukcionizmus és a holizmus. Mindkét irányzatnak több változata is van. A biológiai redukcionizmus szerint az élet keletkezése kizárólag fizikai és kémiai tényezőkre visszavezethető természetes folyamat. Kétféle hipotézis van ezen elképzelésen belül: A 'folytonossági elv' szerint az élettelenből az élőbe történő átmenetet apró lépésekből álló 'ugrásnélküli' folyamat volt. A másik elképzelés szerint az élet keletkezése robbanásszerű, drámai körülmények között jött létre, melyben már korábban kialakult rendszerek léptek kölcsönhatásba. A redukcionizmus természetfilozófiájában a véletlen kap döntő szerepet. A holizmus (holosz görögül egészet jelent) alaptétele, hogy az élőlény több, mint az anyagi és fizikai tulajdonságainak összessége. Az élet a létező dolgoknak egy teljesen önálló kategóriája. Bár a fizika és a kémia törvényei mind az élettelen, mind az élő világra érvényesek, az élet keletkezését nem lehet kizárólag anyagi, illetve energetikai tényezőkre visszavezetni. Ezt a nézetet több neves tudós vallja (L. von Bertalanffy, Polányi Mihály, Wigner Jenő) csak a magyarok közül. Karl Popper szerint az élet keletkezése nem tekinthető kizárólag természettudományos problémának. Blomberg svéd elméleti fizikus ugyanerről a következőképpen ír: 'Az élet keletkezésének kérdése eltér más természettudományos kérdésektől, amennyiben célja az, hogy rekonstruáljon egy olyan múltat, amelyről alig tudunk valamit és hogy tényleges információt szerezzünk róla nagyon távolinak látszik.' "