A HARCOS ÉS A HETÉRA

A peloponnészoszi háború (431–404) hetedik évében járunk. Az athéni hadsereg jelentős sikert ér el Szphaktériánál, amikor felülkerekedik a szigetet védő spártai haderőn. A fiatal spártai katona, Agisz életben marad, és sok társával együtt athéni fogságba kerül. De vajon egy spártai katona, akit gyermekkora óta a „győzz, vagy halj meg” elve szerint neveltek, fel tudja-e dolgozni a vereséget? Agisz a szabadulása után mindent elkövet, hogy kiköszörülje a csorbát, ezért örömmel vállalja el a veszélyes feladatot, hogy spártai kémként visszatérjen Athénba. Ám nem számol azzal, hogy a küldetés sikere érdekében felvállalt viszony, amely Lédához, az athéni hetérához fűzi, egyre komolyabbra fordul, és az érzelmei lassanként a hatalmukba kerítik – márpedig így fennáll a veszélye, hogy újra kudarcot vall. Az eseményeket Agisz egykori társa, Agészilaosz elbeszéléséből ismerjük meg, rövid jelenetek sorozatán keresztül, melyek spektruma a bravúros csataleírástól a filozófiai dialógusig terjed. Baltak