A hargitai kucséber

Tárcakötetet tart kezében az Olvasó, egy olyan műfaj darabjait, amely a közéleti orgánumokból száműzetett, így jó ideje hanyatló korát éli. "Ha nagyon kínoz a honvágy, és ha elegem van az emberi butaságból és rosszindulatból, tárcákat írok lelkem megnyugtatására. Néha azt hiszem, írásaimmal másoknak is örömet szerzek." Lugosi Papp János tárcáit az elvágyódás szülte, és bár első mondata csak szárnybontó rugaszkodásának koordinátáit árulja el, alászállásáról egy szebb, igazabb, talán sosemvolt otthon kerítésére maguk a darabok beszélnek. S ha figyelembe vesszük, hogy "korszerűtlen" elkívánkozásainak egy korszerűtlenített műfajt, formát választott, felnyílik második mondatának öniróniája, amelyet egész vállalkozására vonatkoztat.
Ez a könyv tehát nem zárkózik fel sehová, nem a szépet tartja szépnek, hanem azt, ami neki tetszik.