A KASZÁSKERESZTESEK ÉS DÉDAVÁNYA - KÁLVINIZMUS, "SZEKTA", LÁZADÁS

1936 áprilisában a rendszer megdöntésére irányuló összeesküvést leplezett le a magyar hatóság: a Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, azaz a kaszáskeresztesek készülődtek a hatalom megszerzésére.Ez az a párt, amelynek jelvénye eredetileg a horogkereszt volt, és csak annak német államjelvénnyé nyilvánítása után választották a halálfejet, a csontok helyén egy-egy kaszával. A párt belső csatározásai nyomán több szélsőjobboldali párt alakult, így tulajdonképpen a nyilasok elődjének is tekinthető. A kaszáskeresztesek a harmincas években komoly vonzerőt jelentett a legszegényebb földműves rétegeknek – ám a mozgalom nagyszabású peréről megjelent tudósítások inkább a „foltos gatyás” tömeg nevetségességét hangsúlyozták, és nem igyekeztek megfejteni, hogy mi áll a tagok elkötelezettségének hátterében, mi tette annyira vonzóvá a vezér, Böszörmény Zoltán zavaros programját.A szerző kutatásában arra kereste a választ, hogy mi motiválhatta a tagokat a szélsőjobboldali, hírhedten erőszakos és demag