A kínai

Glauser ebben a Studer-történetben ismét "hozza a formáját". A regény színhelye egy parányi svájci falu, Pfründisberg, ahol van egy szegényház, egy kertésztanoda, egy fogadó és egy temető. És persze két halott. Az állítólag bélhurutban meghalt Anna Hungerlott zsebkendőin arzénnyomok mutathatók ki, Janes Farny, a "kínai" pedig kint fekszik a novemberi ködben a halott nő nemrég emelt sírhalmán - átlőtt szívvel.
Studer nyomozó őrmester szemlélődik. És mivel szemlélődik, észre is vesz dolgokat, például azt, hogy amíg a szegényház lakói híg káposztalevest kanalaznak, addig a hiú, narcisztikus és szadista, embergyűlölő és álszent patrónus, Hungerlott finom borokat iszik. Rajta és iszákos apósán kívül persze a szerző további ellenszenves figurák egész arzenálját sorakoztatja fel, a vénséges és sunyi fogadóst, a nem túl megnyerő iskolaigazgatót, a kotnyeles kémiatanárt, félhülye és korrupt tanácsnokokat és bizottsági tagokat... Ám - ahogy már megszoktuk - egyidejűleg kibontakozik előttünk egy kiszolgáltatottságában is őszinte és tisztességes pincérlány és egy nincstelen, hányatott sorsú fiatalember - nem mellesleg Studer szívét is melengető - kapcsolata.
Bár mindennek látszólag semmi köze a gyilkosságokhoz. Vagy mégis?...