"...a kommunizmus gyermekbetegsége"? - Baloldali radikalizmusok a 20. században

Heves viták a Kommunista Internacionáléban, milliós vadsztrájkok az Egyesült Államokban, modern Robin Hoodok Németországban - a 20. század első felében. Barikádok Párizs utcáin, anarchista zavargások Londonban, több százezres demonstrációk a globalizáció és a háború ellen - napjainkban. A sokszor eltemetett baloldali radikalizmus különféle formái valamiképpen mindig újraélednek. E mozgalmas közös erőssége (és persze egyben gyengesége is) éppen az állandó és saját logikai rendszerében következetes rendszerkritika, a kompromisszumokra való tudatos és akaratlagos képtelenség. Soha nem folytattak aktualizált reálpolitikát; így egyrészt soha nem válhattak hatalmi tényezővé a különféle politikai konstellációkban, másrészt viszont gyakran képesek voltak feltárni az adott társadalom olyan alapvető ellentmondásait, amelyeket más politikai-elméleti irányzatok nem tudtak vagy éppenséggel nem akartak meglátni. Történetük így nem csupán egyfajta mozgalomtörténet, hanem egy sajátos szűrőn át szemlélve egyben a század mozgásainak története.