Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Catherine Horel nagy, fontos és érdekes vállalkozásba fogott, amikor a lengyel, csehszlovák, osztrák, magyar, szlovén és horvát területek 1815 és 2004 közötti múltjának politika- és eszmetörténeti szempontú áttekintésére vállalkozott. A politika- és eszmetörténeti szempontokon belül a szerzőt elsősorban a soknemzetiségű térség önazonosságának dilemmája és ehhez kapcsolódóan állami megszervezésének lehetőségei, mindenekelőtt a föderalizmus kérdésköre érdeklik. Ebből adódóan munkájában diplomáciatörténeti fejezetek váltják egymást a politikai ideológiák elemzésével, a pártok történetével, és helyenként társadalom-, illetve mentalitástörténeti megfigyelésekkel. Mindezt nem német alapossággal, a szakmonográfiákra jellemző fegyelmezett logika, alaposság és gazdag forrásfelhasználás tradícióit, hanem az angolszász és a francia esszéirodalom könnyedségének, merészen asszociatív építkezésének, oldott hangvételének és szelektív forráshivatkozásainak a hagyományát követve adja elő.
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
A KÖZÉPNEK MONDOTT EURÓPA - A... ár és hasonló termékek
A KÖZÉPNEK MONDOTT EURÓPA - A HABSBURGOKTÓL AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓIG, 1815-2004 jellemzők
Catherine Horel nagy, fontos és érdekes vállalkozásba fogott, amikor a lengyel, csehszlovák, osztrák, magyar, szlovén és horvát területek 1815 és 2004 közötti múltjának politika- és eszmetörténeti szempontú áttekintésére vállalkozott. A politika- és eszmetörténeti szempontokon belül a szerzőt elsősorban a soknemzetiségű térség önazonosságának dilemmája és ehhez kapcsolódóan állami megszervezésének lehetőségei, mindenekelőtt a föderalizmus kérdésköre érdeklik. Ebből adódóan munkájában diplomáciatörténeti fejezetek váltják egymást a politikai ideológiák elemzésével, a pártok történetével, és helyenként társadalom-, illetve mentalitástörténeti megfigyelésekkel. Mindezt nem német alapossággal, a szakmonográfiákra jellemző fegyelmezett logika, alaposság és gazdag forrásfelhasználás tradícióit, hanem az angolszász és a francia esszéirodalom könnyedségének, merészen asszociatív építkezésének, oldott hangvételének és szelektív forráshivatkozásainak a hagyományát követve adja elő.