A leleplezett Vatikán jellemzők

A Római Katolikus Egyház vagyona ma a becslések szerint meghaladja az ötven milliárd dollárt. Ehhez társul a világ egyik legnagyobb aranykészletre, továbbá hatalmas ingatlan- és felbecsülhetetlen értékű műkincsvagyon. Pedig a múlt század elején XI. Pius pápa a patkányok rágta Lateráni Palota dohos falai között volt kénytelen meghúzódni, miközben a pápai állam költségvetése még az alkalmazottak fizetésére is alig volt elegendő.
Hogyan fordult néhány évtized leforgása alatt a Római Katolikus Egyház szerencséje?
A kezdő lökést Benito Mussolini adta meg, aki 1929. február 11-én konkordátumot írt alá a pápával. A Lateráni Szerződésben az egyház páratlan jogi kiváltságokhoz, teljes körű adómentességhez és jelentős készpénz vagyonhoz jutott. A következő évtizedekben zseniális pénzügyi szakemberek és a Szentszék tekintélyével gátlástalanul visszaélő bűnözők igyekeztek megszaporítani Mussolini adományát - nagy haszonnal, ugyanakkor az egyház erkölcsi tekintélyének súlyos károkat okozva.