A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542-1840) jellemzők

"A Stoll" - az irodalomtörténészi zsargon már évtizedek óta így nevezi a magyarországi kéziratos énekeskönyvek bibliográfiáját, amely főképpen a régi magyar irodalom kutatói számára nélkülözhetetlen segédeszköz, a legfontosabb kézikönyvek egyike. Stoll Béla elkészült a bibliográfia újabb, terjedelmében majd kétszeresére duzzadt, a korábbi változatot számos vonatkozásban pontosító munkájával. Az "új Stoll", miképpen elődje, vélhetőleg évtizedekig lesz az irodalomtudomány alapvető kézikönyve.