A MAGYAR KÖZÉPGÉPIPAR jellemzők
A középgépipar elnevezést vélhetően Gerő Ernő, az 1950-es évek fő gazdaságpolitikusa ragasztotta a magyar hadiiparra annak álcázása érdekében. A kommunista hatalomátvételt követően Magyarországon is erőltetett tempóban zajlott a szovjetizált hadsereg kiépítése és fejlesztése, amelynek ellátásához szinte a nulláról kellett létrehozni a hazai ipari hátteret. 1950-től tucatnyi új hadiüzem létesült, majd 1952-ben önálló minisztériummá szervezték a hadianyaggyártást. Magyarország, mint a Szovjetunió szatellit állama, majd mint a Varsói Szerződés tagja, három nagyszabású fegyverkezési programba kényszerült bele: az első (19481953) csődközeli helyzetbe sodorta a hazai gazdaságot, a második (19611963) jelentősen hozzájárult a gazdasági egyensúly megborulásához és a növekedés lelassulásához, a harmadikat pedig (1976-tól) eleve azért igyekezett korlátozottan végrehajtani a magyar vezetés, mert már annak terhei nélkül is krízishelyzetben volt a nemzetgazdaság. A többnyire külső erők által v
