Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Brassai Sámuel (?17971897) a magyar nyelvtudomány nagy újítói közé tartozott, sőt közülük talán a legnagyobb.Kötetünk Brassai Sámuel legfontosabb mondattani tanulmányait tartalmazza.A három részben megjelent (1860, 1863, 1884) A magyar mondat c. munka Brassainak legfontosabb és legtöbbet idézett műve. Itt fejti ki, hogy a nyelvtudomány induktív tudomány és szembeállítja az induktív módszert a spekulatív grammatikával. Az induktív jelző nála empirikust jelent és nem ellentéte a dedukciónak. A beszéd alapegysége a mondat, amelynek tartóoszlopa az ige. Brassai támadja azokat a nézeteket, amelyek a mondatot lényegében a nyelv területén kívül esőnek tartják. A többi mondatrész az ige határozói, az igéhez való viszonyukat az esetragok és viszonyszók jelzik. A magyar mondat szerkezetének alappillére nem a nominativusi alany és az állítmány kettősége, hanem az ismert és új információ megkülönböztetésén alapuló inchoativum és mondatzöm. Brassai lényeges meglátása, hogy a mondat vi
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
Brassai Sámuel (?17971897) a magyar nyelvtudomány nagy újítói közé tartozott, sőt közülük talán a legnagyobb.Kötetünk Brassai Sámuel legfontosabb mondattani tanulmányait tartalmazza.A három részben megjelent (1860, 1863, 1884) A magyar mondat c. munka Brassainak legfontosabb és legtöbbet idézett műve. Itt fejti ki, hogy a nyelvtudomány induktív tudomány és szembeállítja az induktív módszert a spekulatív grammatikával. Az induktív jelző nála empirikust jelent és nem ellentéte a dedukciónak. A beszéd alapegysége a mondat, amelynek tartóoszlopa az ige. Brassai támadja azokat a nézeteket, amelyek a mondatot lényegében a nyelv területén kívül esőnek tartják. A többi mondatrész az ige határozói, az igéhez való viszonyukat az esetragok és viszonyszók jelzik. A magyar mondat szerkezetének alappillére nem a nominativusi alany és az állítmány kettősége, hanem az ismert és új információ megkülönböztetésén alapuló inchoativum és mondatzöm. Brassai lényeges meglátása, hogy a mondat vi