A MAGYAR ORVOSI NYELV TANKÖNYVE jellemzők

Az európai orvoslás görög amp;quot;anyanyelve amp;quot;, évszázados kitérők után, a XI-XIV. században latinná formálódott, két-háromszáz évvel megelőzve más tudományokat. A tudós latin nyelv a művelt Európa határok feletti közös nyelveként az XVII. század végéig az orvostudományt is meghatározta. Magyar orvosi nyelvünk legalább félezer éves. Évszázadok nemzedékei tudatosan vagy ösztönösen munkálták: amp;quot;nevehomályosult amp;quot; emberek és amp;quot;nevükmegőrzött amp;quot; jeles személyek sokasága jobbította, bővítette, pallérozta. Elődeink jól tudták, hogy a magyar orvosok közösségét is az anyanyelv, a magyar orvosi szaknyelv kapcsolja össze, és hogy a magyar orvostudomány nem létezhet magyar orvosi nyelv nélkül. A ráébredés, a magyar orvosi nyelv iránti kötelesség és felelősség érzete a hazai orvostársadalomban újra fellángolt, s talán ezért kapott orvosi nyelvünk művelése különleges jelentőséget és új lendületet.A magyar orvosi nyelv egyetemi tantárgya és tankönyve ennek az újfajta amp;quot;felvilágosodás amp;quot;-nak a gyermeke, és reménykede