Kovács Gábor eszmetörténeti tanulmányainak sorában nem csak Bibó utópiájának vagy demokrácia-elméletének időszerűségét vizsgálva ragaszkodik a kritikus és önirónikus,szeretetreméltóan józan -szóval megátalkodottan jóhiszemű tudós magatartáshoz.A szerző Spengler civilizációkritikájától indul el,és kalauzol ezredvégi látomásokig-Mumford,Lasch,Kumar vagy Albrow nézeteivel szembesít.