A meseszövés változatai

"Immáron második kötetünket adjuk közre mesekincsünk sokoldalú megközelítésének és értelmezésének néhány újabb lehetőségét számba véve; mi több, az első 2003-as változatot tematikailag alaposan átdolgozva és kibővítve adjuk az olvasó kezébe. A Közelítések a meséhez (2003; 2006) kötetben fellelhető mesepoétikai és meseregény-elméleti, narratológiai és szemantikai tanulmányokból kirajzolódott képet igyekeztünk árnyaltabbá tenni a mese iránt egyre nagyobb érdeklődést tanúsító olvasók, kutatók és felsőoktatásban részvevő hallgatók számára.
Nem kevés figyelmet szenteltünk a ma már talán egyedül elevennek és autentikusnak tűnő, elképesztően izgalmas variánsokat, önrekonstrukciós kísérleteket felmutató, ám a szakavatott értelmezők (hipo) téziseinek kereszttüzébe került cigány népmesének. Az egymástól olykor távoli vidékekről való cigány népmese-változatok gyűjtése, az eltérő tehetségű és karakterű közlők identitástudata, illetve a cigány mesemondók nyelvi építkezése és más-más hagyományforrásokból merítése számos kérdést vet föl ma is, mintegy jelezve: van miről párbeszédet folytatni.
Nagy örömünkre szolgál, hogy megint csak közzétehetünk olyan tanulmányokat, melyek tovább gondolták és elemezték a propp-i meseelméletet, s újabb szempontokat előtérbe állítva vizsgálták az álomelbeszélés narratíváját, a szakrális kommunikációt, a meselejegyzés és átírás dilemmáit, a régies exemplum formában értekezés jellemzőit. Olybá tűnik, hogy konferenciáink - és köteteink - elmaradhatatlan része az európai (s kiváltképpen is a német, a dán) mesehagyomány újraértelmezése, éppen úgy, mint a huszadik századi magyar próza néhány jelesének "meseszövési" módjáról való értekezés." (Bálint Péter)