A munkavállalói jogalanyiság munkajogi és szociális jogi kérdései, különös tekintettel a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyekre

"A munkajog, csakúgy, mint minden körülöttünk, változik. A XX. században a gazdálkodó szervezetek hatalmas és vertikálisan tagozódó termelőrendszerekké alakultak át, amely a tömegtermelésre tért át. A munkaviszonyok teljes munkaidőre, határozatlan időre jöttek létre, annak reményében, hogy az állás a munkavállaló élete végéig tart, s így ők majd részesednek a foglalkoztatói nyugdíjrendszerből. Természetesen ezek az állások nem tűntek el, azonban a jelentős változás egyértelmű jelei mutatkoznak, amely gyengíti a XX. században elterjedt foglalkoztatási modellt.
Az emberek gyakrabban váltanak munkahelyet, gyakoriak a határozott időtartamú munkaviszonyok, idénymunkák, munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munkák. Többen foglalkoztatóvá váltak, a munkaidő beosztása rugalmasan változik, a munka jellege is sokszínűvé, rugalmasabbá vált. A gazdasági környezet is megváltozott, hiszen ma már tudásalapú társadalomban élünk, a gazdaságnak együtt kell haladnia a technológiai újításokkal és a változó fogyasztói igényekkel. A munkáltatóknak azonnal reagálnia kell az ízlésbeli változásokra, és olyan munkaszervezetet kell kialakítaniuk, amely hatékonyan és gyorsan alkalmazkodik a változó igényekhez. A kérdés, tehát joggal merül fel ezek után: vajon a jog feladata továbbra is a munkahely biztonságának megteremtése, vagy ezen az idő már túlhaladt és inkább a jövedelem és foglalkoztathatóság védelmét kell ellátnia? A rugalmasság és biztonság kérdése ugyanakkor együtt jár a sérülékeny csoportok problémáinak kezelésével. A szociális kirekesztődés sok olyan csoportra vonatkozik, amelyek képtelenek részesülni a munkaerő-piac előnyeiből, éppen ezért cél a foglalkoztatási ráta növelése makrogazdasági politika révén. Az új szabályozási technikák, új tájékoztatási és konzultációs mechanizmusok mellett a XX. század második felétől erősödő emberi jogi harcok és a globalizáció igen nagy hatással vannak a munkajogra. Az emberi jogi eredmények bástyaként emelkednek ki a munkajogi szabályozás egészéből.
A fogyatékossággal élő emberekre, ezen belül a mentálisan sérült és a megváltozott munkaképességű emberekre vetített munkavállalói jogalanyiság a fogyatékosügyi mozgalmak eredményei alapján került a munkajogi szabályozás, tágabb értelemben a foglalkoztatáspolitika megoldandó kérdései közé. Ha a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásáról beszélünk, nagyon komoly feszültségeket tapasztalhatunk az elvek szintjén. Egyértelmű, hogy a munkajogban a tendencia elindult egy kevésbé védelmi jellegű munkajogi szabályozás felé, a felek egyre inkább kiszerződnek a munkaviszony védő intézkedései alól. A másik oldalról azonban az integrációs politika nem nélkülözheti a védelmi szabályozást. Az arany középút megtalálása ebben a nem túl védő, de még motíváló szabályozásban az igazán nagy kérdés."