A NAGY FERMAT-SEJTÉS

„Igazán csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre, de ez a margó túl keskeny, semhogy ideírhatnám.” A 17. században élt Pierre de Fermat-nak e szavai felcsigázták az emberek képzeletét, s különös matematikai küzdelemre készítettek az eljövendő nemzedékeket. Jóllehet a problémát igazán egyszerű megfogalmazni (nevezetesen: az xn+yn=zn egyenletnek, amennyiben x, y, z és n pozitív egész számok, n amp;gt;2 esetén nem létezik megoldása), a matematikusok 350 éven át sikertelenül próbáltak megbirkózni vele. A nagy Fermat-sejtés a matematika szent Grálja lett. Voltak, akik egész életüket a bizonyításnak szentelték. Akadt, aki kétségbeesésében önkezével vetett véget életének, másvalakit pedig épp a nagy Fermat-sejtés mentett meg az öngyilkosságtól, ezért végrendeletében óriási díjat ajánlott fel a megoldásért. És akkor jött egy princetoni professzor, Andrew Wiles, aki már tízéves kora óta álmodozott a bizonyításról. 1993-ban, hét évi magányos és titokban végzett kutatómunka után szenzációs bejelen