A pompeji jóslatok jellemzők

A Krisztus utáni első évszázadban járunk. Lucius Caecilius Aphrodisius, a frissen felszabadított pompeji rabszolga egy földrengés során elveszti szüleit és felszabadító urát.
Jótevője azonban nem a földrengés következtében hal meg, ha nem az általános zűrzavart ki használva valaki meggyilkolja.
Aphrodisius egy barátjául fogadott szökött rabszolgával Rómába megy, hogy szerencsét próbáljon. Először a császári hitves, Poppaea ágyában találja ma gát, később egy kereskedő gazdag özvegyének szeretője, majd férje lesz. Néró császárságának zűrzavaros éveiben járunk. Hősünk üzleti érzékének köszönhetően hamarosan Róma egyik leggazdagabb embere lesz. Egy túlélt merénylet után - melyet ugyanolyan tőrrel kísérelnek meg, amely ura halálát is okozta - visszaköltözik Pompeji be. Nyomozásai során ősi jóslatra bukkan: a Róma alapítását követő 832. évben Pompeji, Vénusz kertjének legkedvesebb gyümölcse el fog pusztulni...
A valós történelmi környezetbe helyezett történet olvasmányos leírása a korabeli életnek. Izgalmas, kalandos írás.