A puha költségvetési korlát ár és hasonló termékek
LÍRA KÖNYV ZRT. Cukorvilág - Szerelem és anyagiasság régen és ma
2 999 Ft
Media Markt
A bolthoz Info
LÍRA KÖNYV ZRT. Magyar olimpiai lexikon 1896-2012 - CD melléklettel
3 999 Ft
Media Markt
A bolthoz Info
A puha költségvetési korlát jellemzők
Kornai János a szocialista gazdaság működésének tanulmányozása során figyelt fel a következő jelenségre: az állami vállalatok nem tartanak attól, hogy veszteségessé válnak, mert tudják, hogy túlélésük biztosított, a pénzügyi bajból kimentik őket. A jelenséget így írta le: a szocializmus állami vállalatának költségvetési korlátja puha, nem szab hatékonyságot, csökkenti a vállalat ár- és költségérzékenységét, könnyelmű költekezésre késztet.
Kornai első ízben 1976-ban, a stockholmi egyetemen tartott előadás-sorozatában vezette be ezt a kifejezést. Azóta számos írásában elemezte a jelenséget. Kezdettől fogva rámutatott arra, hogy nemcsak a szocialista, hanem a kapitalista rendszerben is - az ott működő állami vállalatok, nagy magánvállalatok, bankok, nem kormányzati szervezetek és helyi kormányzatok körében is - kialakul a puha költségvetési korlát szindrómája. Tünetei megjelenhetnek országok központi kormányzatainak viselkedésében is.
A gondolat nagy visszhangot keltett, számosan kapcsolódtak be a kutatási programba empirikus vizsgálatokkal és matematikai-közgazdasági modellekkel.
A kötet Kornai János 13 tanulmányát közli: az első 1978-ban, az utolsó 2012-ben jelent meg. Három tanulmány kidolgozásában társszerzőkkel működött együtt.
A kötet bevezető tanulmánya összefoglalja az elmélet fő gondolatait. Áttekinti, hogy a szocialista és a kapitalista rendszerben hol és hogyan érvényesül a puha költségvetési korlát szindrómája. Bemutatja az érintkezési pontokat más elméleti megközelítésekkel, például az "erkölcsi kockázat" és az időbeni következetlenség elméletével, az intézményi és a viselkedési közgazdaságtan iskoláival. A bevezetést egy időszerű magyar jelenséget, a települési önkormányzatok központi kimentését leíró függelék egészíti ki.
Kornai első ízben 1976-ban, a stockholmi egyetemen tartott előadás-sorozatában vezette be ezt a kifejezést. Azóta számos írásában elemezte a jelenséget. Kezdettől fogva rámutatott arra, hogy nemcsak a szocialista, hanem a kapitalista rendszerben is - az ott működő állami vállalatok, nagy magánvállalatok, bankok, nem kormányzati szervezetek és helyi kormányzatok körében is - kialakul a puha költségvetési korlát szindrómája. Tünetei megjelenhetnek országok központi kormányzatainak viselkedésében is.
A gondolat nagy visszhangot keltett, számosan kapcsolódtak be a kutatási programba empirikus vizsgálatokkal és matematikai-közgazdasági modellekkel.
A kötet Kornai János 13 tanulmányát közli: az első 1978-ban, az utolsó 2012-ben jelent meg. Három tanulmány kidolgozásában társszerzőkkel működött együtt.
A kötet bevezető tanulmánya összefoglalja az elmélet fő gondolatait. Áttekinti, hogy a szocialista és a kapitalista rendszerben hol és hogyan érvényesül a puha költségvetési korlát szindrómája. Bemutatja az érintkezési pontokat más elméleti megközelítésekkel, például az "erkölcsi kockázat" és az időbeni következetlenség elméletével, az intézményi és a viselkedési közgazdaságtan iskoláival. A bevezetést egy időszerű magyar jelenséget, a települési önkormányzatok központi kimentését leíró függelék egészíti ki.
