Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
A szofista gondolkodói beállítódás olyan magatartásforma, amely nem csupán egy távoli korszak sajátja. Különféle alakváltozatokban újra és újra feltűnik, ezért is fontos, hogy e "mozgalom" görög gyökereiről megbízható képet kapjunk. A kötet első öt fejezete a szofista mozgalom későbbi értelmezésének és értékelésének történetét vázolja fel. Elemzi a mozgalom társadalmi vonatkozásait, vizsgálja a szofista elnevezés jelentését, és bemutatja az általunk ismert szofistákat, elsősorban tevékenységük és műveik tükrében. A könyv második részében Kerferd témák és problémák szerint csoportosítja a szofista filozófusok tanítását. Tisztázza három, a szakirodalomban a szofistákkal gyakran összekevert fogalom: a dialektika, az antilogika és az erisztika jelentésének különbségeit, valamint a központi jelentőségű, de szerteágazó jelentésű logosz szó jelentésárnyalatait. Egy-egy fejezetet szán a szofisták nyelvelméletének, a relativizmus kérdéskörének, a nomosz és phüszisz ellentétpárjának, az erény taníthatósága gondolatának, valamint a szofisták társadalomelméletének és a vallásról alkotott elképzeléseiknek.
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
A szofista gondolkodói beállítódás olyan magatartásforma, amely nem csupán egy távoli korszak sajátja. Különféle alakváltozatokban újra és újra feltűnik, ezért is fontos, hogy e "mozgalom" görög gyökereiről megbízható képet kapjunk. A kötet első öt fejezete a szofista mozgalom későbbi értelmezésének és értékelésének történetét vázolja fel. Elemzi a mozgalom társadalmi vonatkozásait, vizsgálja a szofista elnevezés jelentését, és bemutatja az általunk ismert szofistákat, elsősorban tevékenységük és műveik tükrében. A könyv második részében Kerferd témák és problémák szerint csoportosítja a szofista filozófusok tanítását. Tisztázza három, a szakirodalomban a szofistákkal gyakran összekevert fogalom: a dialektika, az antilogika és az erisztika jelentésének különbségeit, valamint a központi jelentőségű, de szerteágazó jelentésű logosz szó jelentésárnyalatait. Egy-egy fejezetet szán a szofisták nyelvelméletének, a relativizmus kérdéskörének, a nomosz és phüszisz ellentétpárjának, az erény taníthatósága gondolatának, valamint a szofisták társadalomelméletének és a vallásról alkotott elképzeléseiknek.