Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
Csalog Zsolt (1935, Szekszárd 1997, Budapest) radikálisan újat hozott a magyar próza történetében. Szemlélete, műfajteremtő ereje, a szegények országára figyelő kutatói és írói programja a legjelentősebb alkotók közé emelte a huszadik század utolsó harmadában. A Palatinus Kiadó tervbe vette a Csalog-életmű legfontosabb darabjainak sorozat-szerű kiadását. Az indító kötet, A tengert akartam látni először 1981-ben jelent meg a Szépirodalmi Kiadónál, Mátis Lívia szerkesztésében. Jelentősége egyrészt abban áll, hogy szociografikus hitelű, tárgyias információival túllépett az úgynevezett munkásirodalom kliséin, a hazugságáradat után hírt hozott a valóság mélyrétegeiből, másrészt rátalált az interjúformát szépirodalmi elbeszéléssé alakító alkotásmódra. E két erény ma is élő és erős, hiszen a négy munkásember monológja nemcsak az elsüllyedt kádári világról hoz tudósítást, hanem széles társadalmi rétegek máig is változatlan gondolkodásáról, szokásairól és máig változatlan kiszolgált
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
Csalog Zsolt (1935, Szekszárd 1997, Budapest) radikálisan újat hozott a magyar próza történetében. Szemlélete, műfajteremtő ereje, a szegények országára figyelő kutatói és írói programja a legjelentősebb alkotók közé emelte a huszadik század utolsó harmadában. A Palatinus Kiadó tervbe vette a Csalog-életmű legfontosabb darabjainak sorozat-szerű kiadását. Az indító kötet, A tengert akartam látni először 1981-ben jelent meg a Szépirodalmi Kiadónál, Mátis Lívia szerkesztésében. Jelentősége egyrészt abban áll, hogy szociografikus hitelű, tárgyias információival túllépett az úgynevezett munkásirodalom kliséin, a hazugságáradat után hírt hozott a valóság mélyrétegeiből, másrészt rátalált az interjúformát szépirodalmi elbeszéléssé alakító alkotásmódra. E két erény ma is élő és erős, hiszen a négy munkásember monológja nemcsak az elsüllyedt kádári világról hoz tudósítást, hanem széles társadalmi rétegek máig is változatlan gondolkodásáról, szokásairól és máig változatlan kiszolgált