A vallási élet elemi formái jellemzők

A vallási élet elemi formái a vallásszociológia-vallásetnológia (vallásantropológia) és az összehasonlító vallástudomány klasszikus alapműve, amely meghatározó befolyást gyakorolt a 20. Századi kulturális antropológia fejlődésének egészére. Szerzője olyan végső, nagy kérdésekre keresi benne a választ, mint a vallás kezdete és eredete, az "elemi" vallások (animizmus, totemizmus) megnyilvánulási formái, a vallásos szimbolizmus természete vagy a vallásos rítusoknak a társadalmi szolidaritást és kohéziót megerősítő hatása. Noha a megjelenése (1912) óta eltelt több mint 90 évben számos nyelvre lefordították, magyarul most jelenik meg először, jóllehet Durkheim összes többi fő műve - azok, amelyek inkább a szociológia, mintsem a kulturális antropológia tárgykörébe tartoznak - rég beépültek már a magyar társadalomtudományi gondolkodásba. A mű megjelenése tehát máig fájó űrt tölt be: egyszerre fontos lépés a kulturális antropológia, az egyetemes valláskutatás, valamint a francia társadalomtudományok eredményeinek magyarországi meghonosítása szemszögéből.