A VILÁGOSSÁG FIAI II. jellemzők
Az 1989-ben újjáalakult magyarországi szabadkőműves páholyok közül a legrégibb a szegedi Árpád a Testvériséghez, amely idén ünnepelte alapításának 140. évfordulóját. Ebből az alkalomból a páholy igényes kiadvánnyal lépett a amp;quot;profán amp;quot; közönség elé, mely szerkezetét, küllemét tekintve megegyezik az öt évvel ezelőtti ünnepségre kiadott, azonos című kiadvánnyal (200511005). A szabadkőműves Heltai Jenő Szabadság című versével, valamint Takács János főmester bevezető soraival indított összeállítás csak részben szól a hazai és a szegedi szabadkőművesség múltjáról, így eredetéről, rendszereiről, a kiegyezés utáni fénykoráról, a kimagasló szellemiségű szegedi amp;quot;testvérek amp;quot; (Czibula Antal, Csongor Győző, Petri Gábor) munkásságáról vagy a szegedi Dóm tér szabadkőműves vonatkozásairól (a tudománytörténeti érdeklődésű olvasók számára kuriózum a Mozart betegségéről szóló tanulmány). Az írások másik része azonban sokkal inkább azt a benső inspirációt hivatott érzékeltetni, amelyet e különleges, jelképek
