A ZEN MEG A MOTORKERÉKPÁR-ÁPOLÁS MŰVÉSZETE - FŰZÖTT - jellemzők

Vannak kultúrahordozó könyvek ezek nem részei` a kultúrának, hanem viszik azt valamerre. Az ilyen könyvek pontosan azt fejezik ki, ami iránt egy társadalom még csak ösztönösen tapogatózik. Könyve megjelenésének tizedik évfordulóján, 1984-ben fejtegette ezt Robert M. Pirsig, amikor A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete hatalmas sikerére próbált magyarázatot találni. Nos, ez a regény immár majd' negyed évszázada kultikus könyv Amerika- és világszerte hírét és népszerűségét nem véletlenül hasonlítják Salinger Zabhegyező-jéhez és Kerouac Úton-jához. Pirsig, úgy tetszik, valóban az énvesztés kínjaival küszködő ezredvégi ember alapélményét fogalmazta meg akkor, amikor az észelvű kultúrára rátelepedő irracionális élményeket új rendbe próbálta szervezni. Ennek az új rendnek a MINŐSÉG a központi fogalma, és Pirsig nyomán olvasók milliói érezték-érzik úgy, hogy a Minőség-központú világszemlélet legalábbis számukra kiutat jelent a káoszból: egyesíti a kultúrát és az ellenkultúrát, a klasszi