AKÁRKI

Egy temetés képeivel kezd amp;amp;amp;otilde;dik a regény amp;amp;amp;#8211; az elhunyt amp;amp;amp;#8222;Akárki amp;amp;amp;#8221; a halála el amp;amp;amp;otilde;tt magányosan éldegélt és festegetett: voltak, akik szerették, de nem sokan, fiai közömbösen hajítanak rögöt a sírjába, volt felesége béna karral állja végig a szertartást, a testvére szép beszédet mond amp;amp;amp;#8230;S a halálról, a halál állandó közelségér amp;amp;amp;otilde;l szól az egész élet, amely ebben a kis zsidó temet amp;amp;amp;otilde;ben ért véget. Már az idilli gyerekkor is: h amp;amp;amp;otilde;sünk egy ékszerész fia, ügyes keze van, tehetséges képz amp;amp;amp;otilde;m amp;amp;amp;ucirc;vész amp;amp;amp;#8211; de már ekkor, gyerekként meglegyinti a halál, amikor megm amp;amp;amp;ucirc;tik (és mellette talán meghal egy kisfiú, de az is lehet, hogy csak amp;amp;amp;otilde; képzeli így), és a csodás tengerparti nyaralásokat is megzavarja id amp;amp;amp;otilde;nként a még homályos, de bénító félelem a test elmúlásától. amp;amp;amp;#8222;Akárki amp;amp;amp;#8221; egy reklámügynökség grafikusa lesz, a maga módján sikeres ember amp;amp;amp;#8211; cs