Az alapítványok és közalapítványok

A közérdekű célt szolgáló alapítványok egyre jelentősebb szerepet töltenek be társadalmunk életében. A civil szervezetek nyilvántartásában már több mint 100 ezer név szerepel, és gazdasági erejüket bizonyítja, hogy évente több százmilliárd forint vagyonnal gazdálkodnak. Az ókorban a kereszténység elterjedésétől vált gyakorlattá az adományok kegyes célra való fordítása. Az alapítványok szerepe a XVIII. századot követően Magyarországon is felértékelődött. Az alapítványi jog fejlődését számos törvénycikk és kúriai döntés segítette. A rendszerváltást követően az alapítványok egyre jelentősebb szerepet töltöttek be a civil társadalom életében. Az alapítvány jogintézményének 1987-es feltámasztását követően bírósági eseti döntések és kollégiumi állásfoglalások adtak választ a joggyakorlat által felvetett kérdésekre. A bírói gyakorlat rendkívüli jelentőségét bizonyítja, hogy a kimunkált megoldásokat a Ptk. módosításai és az új Ptk. megalkotása során is figyelembe vették.
A könyv a gyakorlatban felmerülő kérdésekre kíván választ adni. Ismerteti az alapítvány nyilvántartásba vételének bírói gyakorlatát, az alapítványok működésének feltételeit (így például a vagyon rendelkezésére bocsátása, felhasználása, szervezete, kezelő szerv kijelölése stb.) és iratmintákat is tartalmaz. Áttekintést ad az alapítványokat érintő legfontosabb jogszabályi rendelkezésekről, az adózás kérdéseiről, illetve a szponzorálás problémaköréről. A jelenlegi 5. átdolgozott kiadás feldolgozza az ítélőtáblák eseti döntéseit, valamint a Legfelsőbb Bíróság új jogegységi döntéseit (a 3/2005. számú a bankszámla feletti rendelkezésről, illetve a 5/2006. számú az alapítvány kezelő szervének kijelöléséről).