Az Árpád-Páholy története 1870-1895

Tinéktek ajánlom művemet, fogadjátok azt a szabadkőműves tárgyilagosságával és jóindulatával. Nem törekedtem a krónikaíró dicsőségére. Élni akartam jogommal s ítéltem az események felett legjobb meggyőződésem szerint. Őszinteségemben nem korlátoz az a tudatom, hogy nincs talizmánom tévedések ellenében. Olvasgatásaim közben megelevenült előttem páholyunk 25 éves múltja, képzeletem világában láttam magam előtt elvonulni azokat, kiktől mai nemzedékünk a régi tradíciókat átvette. Felhevültem a lelkesedés tüzénél, fáztam a közönyösség hidegétől, eltűnődtem a magasra törő vágyak láttára s elszomorodtam a tehetetlen küszködés káoszától. E képeket akarom feltárni előttetek kedves testvéreim! Szépek azok és felemelők, nem tökéletességeikkel, de mert kifejezésre jut bennük minden időben: az igaz, szép és nemes felé való törekvés.