Az egyszerűség útjai, sötétben

"...az egyszerűség útja végül talán egy asztalhoz vezet oda minket, az asztalközösség egyszerűségéhez. Oda, ahol ellenállásunkat, bonyolultságunkat, sötét reményvesztettségünket, a sötétségre adott rossz/romboló válaszainkat, mélységes és nem alaptalan fáradtságunkat, belső, homályos fáradékonyságunkat adományszerűen felülmúljuk, pusztán azáltal, hogy bátrak vagyunk nem elfelejteni: az asztalközösség bizodalmáról nem lemondani, talán ez az egyetlen kérhető kérés. A meghívás nem személyválogató, azaz: "halál, hol a te fullánkod?" Talán ezzel tudunk szembeszegülni saját belső ellenállásunknak, és Krisztus mindent felülmúló, számunkra szó szerint megérthetetlen megértéséhez közeledni. Üljük körül az asztalt, nem tudok jobbat." Balassa Péter