Látogatásod során cookie-kat használunk, amelyek segítenek számunkra testreszabott tartalmat és hirdetéseket megjeleníteni, személyes információkat azonban nem tárolnak. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. További információ itt »
A ma élő legnagyobbnak tekintett arabkutató, Bernard Lewis legújabb könyvében azt vizsgálja, hogyan és miért harapózhatott el a radikális iszlám világ Nyugat- és Amerika-gyűlölete, mennyiben ölt ez vallási köntöst, és mennyire vehető komolyan a missziójellege, tehát mennyiben irracionális, következésképp milyen esélyei vannak nyugati módszerekkel való megállításának. Miután végigjárja az iszlám történetének főbb állomásait, a Nyugattal való legkorábbi kapcsolatoktól kezdve máig, részletesen megvizsgálja a hidegháború alatti szovjetbarátság körülményeit s azt, hogy ez mennyire játszott bele az Amerika mint Sátán kép alakulásába. Tüzetesen elemzi az egyiptomi radikalizmust éppúgy, mint a szaúdi vahabita szekta kapcsolatát az olajpénzzel, bemutatja az iszlám teológia harcias aspektusait, és megpróbál elfogulatlan választ találni arra a kérdésre: tényleg a béke vallása-e az arab hittudósok és tömegek szemében az az iszlám, amely a nem muszlim világot a "Háború Házának" nevezi, s vajon hány Oszama bin Laden támad még, aki az általános szegénység és a többi társadalmi probléma orvoslását egyedül a Nyugat kíméletlen elpusztításában véli megtalálni.
Épp nincs olyan üzlet, vagy webáruház a globalplazán, ahol ez a termék kapható. Lent mutatjuk a nagyon hasonló termékeket, nézd meg:
A ma élő legnagyobbnak tekintett arabkutató, Bernard Lewis legújabb könyvében azt vizsgálja, hogyan és miért harapózhatott el a radikális iszlám világ Nyugat- és Amerika-gyűlölete, mennyiben ölt ez vallási köntöst, és mennyire vehető komolyan a missziójellege, tehát mennyiben irracionális, következésképp milyen esélyei vannak nyugati módszerekkel való megállításának. Miután végigjárja az iszlám történetének főbb állomásait, a Nyugattal való legkorábbi kapcsolatoktól kezdve máig, részletesen megvizsgálja a hidegháború alatti szovjetbarátság körülményeit s azt, hogy ez mennyire játszott bele az Amerika mint Sátán kép alakulásába. Tüzetesen elemzi az egyiptomi radikalizmust éppúgy, mint a szaúdi vahabita szekta kapcsolatát az olajpénzzel, bemutatja az iszlám teológia harcias aspektusait, és megpróbál elfogulatlan választ találni arra a kérdésre: tényleg a béke vallása-e az arab hittudósok és tömegek szemében az az iszlám, amely a nem muszlim világot a "Háború Házának" nevezi, s vajon hány Oszama bin Laden támad még, aki az általános szegénység és a többi társadalmi probléma orvoslását egyedül a Nyugat kíméletlen elpusztításában véli megtalálni.