Az új szabálysértési törvény magyarázata

2012. április 15-én új, a jogalkotó célja szerint hatékony és gyors eljárási lehetőséget biztosító szabálysértési törvény lépett hatályba. Olyan kódex született, mely az anyagi jogi és eljárási szabályokon túl valamennyi szabálysértési tényállást is magában foglal, valamint tartalmazza a központi nyilvántartási rendszerre vonatkozó - korábbiakhoz képest kibővülő - szabályokat is.
Az új törvény jelentős szigorítást tartalmaz a társadalomra csekélyebb fokban veszélyes cselekményekkel szemben: a vagyoni szankciók emelkedése mellett újdonság, hogy a közérdekű munkával bővül a büntetések köre, a többszöri elkövetés pedig bármely cselekmény esetében megnyitja az elzárás büntetés kiszabásának lehetőségét. Új elem, hogy a rendőrség bármely szabálysértés esetében felajánlhatja az elkövetőnek a helyszíni bírság alkalmazását, ennek elutasítása esetén pedig az ún. helyszíni idézéses eljárás indulhat meg. Háromra szűkül az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságok száma, mivel az általános hatáskört a megyei kormányhivatalok kapták meg, amit majd feltehetőleg a járási hivatalok vesznek át tőlük 2013-ban. Lényeges, a jogorvoslat alkotmányos alapjogát érintő változás, hogy szűkülni fog a kifogás alkalmazásának a lehetősége, továbbá kikerül a végrehajtásból az adók módjára történő végrehajtás.
Okkal lehet tehát számítani rá, hogy a területre ma is jellemző jogalkalmazási gondok tovább bővülnek majd a minősítési, a büntetéskiszabási, a hatásköri, a bizonyítási, az adatkezelési, a végrehajtási stb. problémákkal. Ebből következően a törvényes, de egyben gyors jogalkalmazásra való ügyintézői és "ügyféli" igény jelentősen növekedni fog.