BÁBEL UTÁN - NYELV ÉS FORDÍTÁS 2.

A más műveiből Magyarországon is jól ismert cambridge-i és genfi professzor először 1975-ben megjelent műve ma már klasszikusa az összehasonlító irodalomtudománynak és az irodalomelméletnek, jóllehet – épp gondolatai eredetiségénél fogva – azóta is szakmai-elméleti viták tárgya, olyannyira, hogy mára már jelentékeny szekunder irodalom gyűlt össze olyan témákban, melyeket elsőül a Bábel után vetett fel. A mű nemcsak nem öregedett a megírása óta eltelt harminc év alatt, de sokak szemében „ma sem más, mint egy kívülálló bosszantó, anarchista merénylete” – ahogy a szerző maga írja előszavában. Mindazonáltal riválisa azóta sem akadt: a fordítás elméletéről – irodalomelméleti és poétikai, filozófiai, de gyakorlati kérdéseiről is, és ezek történetéről – azóta sem született ilyen összefoglaló mű, semmilyen nyelven, és vélhetőleg nem is fog egyhamar, tekintve az ehhez szükséges többnyelvű kompetenciát és tudományosan rendkívül szerteágazó ismeretanyagot. George Steiner műve lenyűgöző intellektu