BÁBOK ÉS AUTOMATÁK jellemzők

Minden vizsgált jelenségben éppúgy ott rejlik az unheimlich, mint a grácia lehetősége. A körbejárt műalkotások értelmezéstörténete mégis szembetűnő egyoldalúságról tanúskodik: a Hoffmann-elbeszélések, a futurista színház, a metafizikus festészet alakjai és a dadaista marionettek értelmezéstörténete az unheimlich történetét látszik megalkotni, a humanista elutasítás olyan történetét meséli, amely a felvilágosodásban gyökerezik – a pszichológiai feltárás eredményeként ezek a figurák végső soron mindig a nem-emberi lények kritikájaként funkcionálnak. Az unheimlich történetét elbeszélő értelmezéstörténetben számomra a kérdés „nem az, hogy milyen úton-módon jöttek létre a folytonosságok, miként tudott ugyanaz a minta fennmaradni és annyi különböző egymást követő elme számára egységes horizontot alkotni” (Foucault), hanem az unheimlich vélt történetének töréspontjai érdekelnek, az, hogy hogyan szakítja meg ezt a folytonosságot a grácia újabb és újabb megjelenése: a grácia hipotetikus történe