Bejárat a vörös szalonba

A történelem soha nem lehet az indulatok tárgya, csupán az emberi élet kerete, ami akkor lesz elviselhetőbb, ha tudomásul vesszük: bármely korszak szereplői, a gyilkosok is, a nevén nevezettek és a meg nem nevezettek, az árulók, a cselvetők, a fal mellett járók, az átalvók és a virrasztók, a hűségesek és az őrzők is mind-mind, egy-egy jel, vagy üzenet pusztán a nagy folyamat tablóján. A Vörös Szalon novellái ezért nem hősökről és anti-hősökről, győzőkről és árulókról, elnyomókról és elnyomottakról, hanem a maguk mögött hagyott Kádár-korszak jeles és jeltelen szereplőiről szólnak. A kötet nem mond ítéletet senki felett és nem is felmentés senkinek.