Biztonságpolitika a hétköznapokban

A XXI. századi mindent átfogó méretű és viszonylag radikális geopolitikai átrendeződés új veszélyek és egyben anakronizmusok megjelenésével járt és jár. A hagyományos, XX. századi nagy háború több mint valószínűtlensége, a konfliktusképek változása, a már előbb kibontakozott új helyzetet jelző szeptember 11-i tragédia után a kihívások elleni lépések stratégiai kérdéssé alakultak. A világban a globalizáció nyomán megjelent új szakadások rajzolódtak ki, a világrégióknak újonnan kialakuló, a különböző civilizációk térségéhez formálódó határai jöttek létre, a vasfüggönyt nem lineárisan meghúzható választóvonalak váltották fel.
Igen tanulságos az írásokban végigkísérni, hogyan alakult, fejlődött a világ és benne Európa biztonsága, hogyan változott a biztonságnak nemcsak a helyzete, de fogalma is, és Európa országai, nemzetközi szervezetei hogyan reagáltak ezekre a változásokra.
Világosan kirajzolódik, hogy Magyarország miként lehet részese ezeknek a folyamatoknak, azaz hogyan kell (kellene) hazánknak kialakítania azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik saját érdekei védelmét és támogatását mind a NATO-ban, mind pedig az Európai Unióban. A kötet meggyőzően érvel amellett, hogy miért elemi érdeke Magyarországnak a provincialitáson való túllépés, az aktív bekapcsolódás a NATO és az Európai Unió politikájának kialakításába és megvalósításába.