Csak semmi pánik! jellemzők

Szervezetünk vészharangot kondít: levegő után kapkodunk, mellkasunk tompán sajog, szédülünk, forog velünk a világ, ájuldozunk, halálra rémülünk - kitört a pánikroham.
Kapkodva étkezünk, nehéz ételeket falunk, felületesen lélegzünk, vércukorszintünk fel-le ugrál, nem bírjuk a gyűrődést, idegeink görcsbe rándulnak... Miért is ne törne ki rajtunk a pánikroham?