Csellengők

"A Csellengők szerzőjeként egyszer csöppentem súlyos konfliktusok közepébe. Kezdetben ösztönösen, később tudatosan vallottam: egy emberi élethelyzeteket bemutató, néha azok megoldását felvállaló televíziós műsornak nem lehet az a célja, hogy ország-világ előtt élve boncoljon, megszégyenítsen embereket, kibeszélje legmélyebb titkaikat, vagy hogy szenzációszámba menő ügyet faragjon abból, amitől az érintettek egyébként is szenvednek. Mert úgy van az, hogy manapság oly sok csodabogarat és különleges történetet láthat a néző, hogy lassan már semmit nem talál különösnek. Az én dolgom az, hogy a háttérben maradva kezet nyújtsak az aggódóknak, akik szeretteiket keresik, vagy az eltűnteknek, akik az utat igyekeznek megtalálni hazafelé. Mert minden embernek joga van élni a segítséggel és azzal, amit a média jelent.
Ebben a könyvben egy híján húsz igaz mesével találkozik az Olvasó. Olyanokkal, amelyek megjárták már a nyilvánosságot, ám ezeket a történeteket megszűrte az az alkotói tisztességen alapuló elv, miszerint a látvány néha kegyetlenül leleplez."