Dalok a magasföldszintről jellemzők

Próbálom csak, hogyne hiányozz, de csak egyféle szeretet van, ahogy nincs kétféle sötét, mindegy, ki fekszik és hol.
És egyre jobban hasonlítok rád. Ezt már írtam.
De mihez kezdjek vele. Nem emlékszem, mint mondtál. Csak a hangodra. Mit ér a hangod?
Kert, könnyű nyári este körülöttem. Pontos.
Helyén a két tárgy közti üresség is.
Hűvösödik, mindjárt bemegyek. Megölelem, aki benn a szobában. Mint egy szál pólóban ilyenkor, fázom ebben a gyászban. És mint egy lázálomban, félek, hogy benne égek.