Derrida és a történelem vége

Mit takar az utóbbi években számos gondolkodó által tett kijelentés, hogy "a történelem véget ért"? Francis Fukuyama, amerikai politikai teoretikus meglehetős vihart kavart a Történelem vége és az utolsó ember (The End of History and the Last Man, 1992) című könyvében megfogalmazott azon állításával, miszerint a kommunizmus összeomlása és a szabad piacgazdaságra alapuló liberalizmus győzelme "véget vetett a történelemnek". Ennek az elképzelésnek Jacques Derrida francia filozófus lett a legjelentősebb kritikusa, aki Marx kísértetei (Specters of Marx, 1993) című munkájában a "történelem végének" fogalmát dekonstruálta egyszerű politikai szélhámossággá, mely a befejezetlen és folyamatban lévő demokráciát próbálja megmenteni.
A Derrida és a történelem vége Fukuyama Derrida által visszautasított állítását az "endista" gondolkodás szélesebb kontextusába helyezve mutatja be. Derrida endista kritikáját a posztmodern kulturális párbeszéd egyik legkiemelkedőbb hozadékának tekinthetjük - amely egyben rendkívül jó belépőként szolgál a Derrida által alapított dekonstrukció világába is.