DISZKRÉT MATEMATIKA (MÁSODIK, JAVÍTOTT KIADÁS)

A ma­te­ma­ti­kai kur­zu­sok egyre gyak­rab­ban nem a nehéz fo­gal­mak­kal ope­rá­ló ana­lí­zis­sel, hanem az ún. diszk­rét ma­te­ma­ti­ká­val in­dul­nak. (Diszk­rét alatt jelen eset­ben a töb­bi­től el­vá­lasz­tott, nem foly­to­nos ma­te­ma­ti­kát ért­jük.)A klasszi­kus kom­bi­na­to­ri­kai, gráf­el­mé­le­ti és szám­el­mé­le­ti ered­mé­nye­ket - egye­bek mel­lett a ne­ve­ze­tes le­szám­lá­lá­si fel­ada­to­kat, a prím­szá­mo­kat, az euk­le­i­de­szi al­go­rit­must, a Pas­cal-há­rom­szö­get, a Fi­bo­na­c­ci-szá­mo­kat, a Ha­mil­ton-kö­rö­ket, a fákat, a páros grá­fo­kat, az Eu­ler-té­telt, az op­ti­ma­li­zá­lás és a tér­kép­szí­ne­zés prob­lé­ma­kö­rét - be­mu­ta­tó ré­szek mel­lett külön fe­je­zet fog­lal­ko­zik a kom­bi­na­to­ri­kus va­ló­szí­nű­ség­gel, a véges geo­met­ri­ák­kal, a bo­nyo­lult­ság­el­mé­let, va­la­mint az in­for­ma­ti­kai al­kal­ma­zá­sok­ban alap­ve­tő kód­el­mé­let és krip­tog­rá­fia ele­me­i­vel.A vi­lág­szer­te is­mert szer­ző­hár­mas nagy gon­dot for­dít arra, hog