Dokumentumok Grősz József... ár és hasonló termékek
METALTEX METALTEX AKASZTÓ HOOK LINE LAVA 5 FOGASSAL 15X38X6CM FEKETE
-42%
5 499 Ft
3 199 Ft
Praktiker
A bolthoz Info
Dokumentumok Grősz József kalocsai érsek hagyatékából 1956-1957 jellemzők
A történelmi egyházak vezető testületei közül a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az első, amely e dokumentumkötet közzétételének támogatásával a nyilvánosság elé tárja az 1956-57-es évből jelenleg fellelhető legteljesebb iratanyagát.
A közölt dokumentumok világosan megmutatják, hogy az 1956-57-es év fordulópont volt a Magyar Katolikus Egyház és a szocialista rezsim viszonyában. A Kádár-éra ugyanis felismerte, hogy a Rákosi-féle fizikai terror nem zilálja szét kellőképpen az egyház egységét. Kállay Gyula, Horváth János és Miklós Imre vezetésével ezért került sor az adminisztratív diktatúra rendszerének kidolgozására, amelyben viszonylagossá tették a jó és a rossz határvonalát, és ezzel fokozatosan sarokba szorították a magyar egyház vezetését.
A kötet számos, eddig nem ismert dokumentumot hoz napvilágra, amely rámutat például Mindszenty József és Grősz József önértelmezésének különbségére, betekintést ad a kalocsai érsek személyes feljegyzéseibe, és azon döntések hátterét is megvilágítja, amelyeknek eddig csak eredményét ismerhette a kortárs, a kutató vagy az olvasó. A bevezető tanulmány segítségével világosan felismerhető, hogy az Opus Pacis 1957-es megalapításával a püspöki testület hatástalanította egy esetleges egyházszakadás pártállami kirobbanását.
A közölt dokumentumok világosan megmutatják, hogy az 1956-57-es év fordulópont volt a Magyar Katolikus Egyház és a szocialista rezsim viszonyában. A Kádár-éra ugyanis felismerte, hogy a Rákosi-féle fizikai terror nem zilálja szét kellőképpen az egyház egységét. Kállay Gyula, Horváth János és Miklós Imre vezetésével ezért került sor az adminisztratív diktatúra rendszerének kidolgozására, amelyben viszonylagossá tették a jó és a rossz határvonalát, és ezzel fokozatosan sarokba szorították a magyar egyház vezetését.
A kötet számos, eddig nem ismert dokumentumot hoz napvilágra, amely rámutat például Mindszenty József és Grősz József önértelmezésének különbségére, betekintést ad a kalocsai érsek személyes feljegyzéseibe, és azon döntések hátterét is megvilágítja, amelyeknek eddig csak eredményét ismerhette a kortárs, a kutató vagy az olvasó. A bevezető tanulmány segítségével világosan felismerhető, hogy az Opus Pacis 1957-es megalapításával a püspöki testület hatástalanította egy esetleges egyházszakadás pártállami kirobbanását.
