"Egész Szlovákia elfért egy tutajon..."

A kötetben olvasható tanulmányok az 1840-es évektől a XX. század elejéig, 1907-ig terjedő időszakot fogják át. Az 1848-as szlovák-magyar szembenállás kapcsán az egyes táborokon belüli alternatívákról szól a könyv, szembefordulva azzal a nézettel, miszerint homogén csoportok (abszolút jók és abszolút rosszak) csaptak össze a szabadságharc alatt. Terjedelmesebb elemzés foglalkozik az 1848 előtti legfontosabb szlovák kulturális szervezetről, a Tatrínról, melyről eddig magyarul nem jelent meg írás, és több tanulmány foglalkozik a dualizmus kori konfliktusokkal, rámutatva egy regionális értelmiségi társaságon belüli nemzetiségi béke lehetőségére, valamint egy elfelejtett, hangos szóváltás tanulságaira, amely Tisza Kálmán és egy szlovák pap között zajlott. A kötet végén olvasható tanulmányok két, szintén alig ismert témáról szólnak: Az egyik a legnagyobb szlovák nemzeti hős, Milan Rastislav Stefánik életrajzi forrásaira támaszkodva arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen volt Magyarországhoz fűződő viszonya, és miért döntött úgy - elismert francia csillagászként - 1914-ben, hogy részt vállal Csehszlovákia megalapításában. A másik a 15 halálos áldozattal járó csernovai csendőrsortűz legterjedelmesebb magyar nyelvű elemzését adja.
Demmel József írásai témájukban a magyar történetírás egy fehér foltjával, a magyarországi szlovák nemzetiségi küzdelmek történetével és társadalmi bázisával foglalkoznak, közös pontokat keresve a magyar és a szlovák történetírás részére.