Éjerdő jellemzők

"Ez a könyv nem pusztán egyéni portrék sorozata; a szereplőket, akárcsak az embereket a való életben, egymáshoz csomózza az, amit véletlennek vagy végzettnek mondhatnánk, éspedig sokkal inkább, mint társaságuk tudatos megválasztása: az érdeklődés gyújtópontjában az általuk alkotott együttes áll, s nem annak valamely egyéni összetevője. Egymásra gyakorolt hatásukban ismerjük meg őket, s annak révén, amit egymásnak mondanak a többiekről. És végül, mint talán fölösleges is megjegyezni -bár annak a számára, aki először olvassa a könyvet, esetleg mégsem fölösleges-: ez nem pszichopatológiai tanulmány. A felszínen látható mindaz a gyötrelem, amit a szereplők átélnek alkatuk sajátos rendellenessége folytán: ennek mélyén azonban olyan emberi nyomorúság és kiszolgáltatottság rejlik, amely valójában egyetemes." (T. S. Eliot)