Életem a bábjáték bölcsőtől a sírig

"Rendhagyó napló életről és halálról, emlékezésről és fogvatartott álmokról, játékról és színházról, báburól és emberről. Mesék, történetek, álmok és vágyak... Átszövi mindet az idő poétikus sokszínűsége. Emberi sorsok ikonjai rajzolódnak, ki, ahogy a nyolcvan évétől távolodó Mester, a vásári mutatványos Vitéz László-játékos napról napra mesél a benne megmaradt képekről.
A visszaemlékezés mesei szála vitathatatlan. Több mint 150 év ölt testet képekben elbeszélve. Mesélt a nagyapa a fiának, a fiú az ő gyermekeinek, Kemény Henrik mindenkinek. Szigorúan és következetesen ragaszkodik mindenhez, ami már egyszer elhangzott, hiszen érzi, hogy ezek a történetek is a tradíció és egyben a hagyaték részei. (...)" (részlet a Prológusból)